Keresendő szöveg:


Etikai Kódex 2011
2011. június 30., csütörtök

A Magyar Építész Kamara Etikai-Fegyelmi Szabályzata (Etikai Kódexe) 2011. július 1-jétől hatályos. Az alábbiakban a kivonat olvasható.







 
„Az építész etikai felelősséggel tartozik egy olyan világért,
amely örökül hagyható a jövő nemzedéke számára.”

 
Magyar Építész Kamara ETIKAI-FEGYELMI SZABÁLYZAT Kivonat

    ETIKAI KÓDEX 2011

    1. Alapvető elvek
    2. Etikus viselkedés megrendelővel való kapcsolatban
    3. Etikus viselkedés építészeti versenyben
    4. Etikus viselkedés kamarai tagtársakkal való kapcsolatban
    5. Etikus viselkedés hatósági kapcsolatban
    6. Etikus viselkedés kamarával való kapcsolatban

Hatályos 2011. július 1-jétől
 
II. RÉSZ

ALAPVETŐ ELVEK

1. §    (1) A kamarai tag szakmai tevékenysége során köteles a jogszabályokban előírt építészeti, mű-szaki, biztonsági, egészségügyi, rendeltetési és használati, továbbá környezet- és természetvédelmi követelményeket betartva hivatását gyakorolni. (Ez a 3 sor kisebb betűvel van!)

    (2) A kamarai tag csak olyan feladat elvégzésére adhat utasítást, olyan dokumentációt készíthet el, működhet közre jóváhagyásában, illetve vehet részt a megvalósításban, amely megfelel az 1.§ (1) bekezdésében foglaltaknak.

    (3) A kamarai tag szakmai tevékenysége során -- lehetőség szerint -- a gazdasági hatékonyság szempontjait is érvényesítse a megrendelői igények kielégítésekor.

2. §    A kamarai tag nagy nyilvánosság előtt (beleértve írott és elektronikus médiákat) nem mondhat, írhat vagy tehet olyat, ami félrevezeti a közvéleményt. Nyilatkozataiban mindig legyen tárgyilagos és ragaszkodjék a tényszerűséghez, az igazsághoz.

3. §    (1) A kamarai tag kötelessége, hogy szakmai tevékenysége során, munkaadóként, megrendelő-ként, illetve oktatói-nevelői tevékenységének végzése során fokozott hangsúllyal képviselje, oktassa és kérje számon a szakma erkölcsi normáit, az etikus magatartás mindennapos kötelezettségét.

        (2) A kamarai tag fővállalkozói tevékenysége során is – megrendelőként – köteles a megbízottjai számára biztosítani azokat a jogokat, és köteles számon kérni azokat a kötelezettségeket, amelyeket a Magyar Építész Kamara Alapszabálya, kötelező szabályzatai, a szakmai és szakmagyakorlási szabályok, valamint jogszabályok a kamarai tag számára előírnak.

4. §    (1) A kamarai tag tudja és tudatosítsa, hogy az építészeti alkotások szerzői jogi védelem alatt áll-nak, védelmük egyéni és közérdek, és ennek megfelelően járjon el.

    (2) A kamarai tag nem készíthet, nem írhat alá, nem hitelesíthet olyan terveket, nem tehet olyan intézkedéseket vagy adhat olyan nyilatkozatokat, utasításokat, amelyek nem felelnek meg a valóságos tényeknek, a szakma általános építészeti-műszaki követelményeinek, szakmai szabályoknak és jogszabályoknak.

    5. §    (1) A kamarai tag csak olyan megrendelést vállalhat el és feladatot végezhet el, amelynek teljesítéséhez jogszabály által meghatározott és érvényes jogosultsággal rendelkezik.
   
        (2) A kamarai tag felelős tervezőként nem írhat alá olyan tervet vagy dokumentációt, amelynek elkészítésében, nem e minőségében vett részt, nem az ő szellemi alkotása, és nem irányításával és ellenőrzésével készült.
   
        (3) A kamarai tag csak abban az esetben fogadhat el megrendelést, és vállalhat felelősséget egy teljes mű koordinálására, ha annak minden -- eltérő jogosultságot és képesítést igénylő -- mű-szaki, szakmai részfeladatát a jogszabály által meghatározott és érvényes jogosultsággal rendelkező szakember készíti és hitelesíti.
   

ETIKUS VISELKEDÉS MEGRENDELŐVEL VALÓ KAPCSOLATBAN

   
6. §    A kamarai tag szakmai tevékenysége során megrendelője képviseletében, a megrendelője és az építészet együttes érdekeinek etikus képviselőjeként jár el. Ezen elv szerint:

    (1) A kamarai tag a megrendeléssel egy időben köteles tisztázni saját, illetve tervezőtársainak a feladat megoldásában való jártasságát, a feladat ellátásához szükséges jogosultságát, minden olyan tényt, amely befolyásolhatja döntéseinek függetlenségét vagy munkájának minőségét.

    (2) A kamarai tagnak megrendelőjével a vonatkozó jogszabályok és rendeletek előírásai szerint, a munka elvégzésére írásbeli szerződést kell kötnie, a megrendelés teljesítését, illetve az elvégzett szolgáltatás átvételét igazoltatni kell, és a tevékenység díjának megfelelő számlát kell kiállítani.
   
    (3) A kamarai tag a szerződéskötés során köteles a megrendelőjét minden olyan körülményről, tényről, műszaki adatról, vonatkozó jogszabályokról és előírásokról tájékoztatni, amelynek ismerete a szakmai jártasság okán elvárható, és a munka teljesítésére kihatással lehet. Feladata teljesítése során megrendelőjének minden jelentős intézkedésről nyújtson tájékoztatást.

    (4) A kamarai tag megrendelőjének nem okozhat felesleges, céltalan feladatok elvégzésével a megrendelése teljesítése közben nyilvánvalóan felesleges költségeket.

    (5) A kamarai tag a jogszabályi, hatósági előírások ismeretének hiányában, vagy annak figyelmen kívül hagyásával a megrendelése teljesítését, engedélyezését nem késleltetheti.

    (6) A kamarai tag a kialakult és elfogadott tervet csak a megrendelője egyetértése esetén változtathatja meg.

    (7) A kamarai tagnak minden, a feladatával kapcsolatosan birtokába jutott, vagy a szerződés teljesítése közben tudomására jutott adatot, tényt, információt bizalmasan kell kezelnie.

7. §    (1) A kamarai tag személyes előnyökért nem tehet a jogszabályoktól, szakmai és hatósági előírásoktól eltérő, vagy szakmailag kifogásolható engedményt a megrendelője vagy munkaadója részére még abban az esetben sem, ha a kétoldalú megállapodás harmadik személy érdekeit közvetlenül nem sérti, vagy annak visszautasítása megrendelését vagy alkalmazását veszélyezteti.

    (2) A kamarai tag nem alkalmazhat szakszerűtlen vagy jogszerűtlen megoldást még akkor sem, ha a megrendelő erre kifejezetten utasítja. Ha figyelmeztetése ellenére megrendelője ragaszkodik jogszerűtlen, szakszerűtlen utasításaihoz, a kamarai tagnak a jogviszonyt meg kell szüntetnie.

8. §    (1) A kamarai tagnak kerülnie kell minden olyan kapcsolatot, helyzetet, amely gátat jelent a fel-adata teljesítésével kapcsolatos szabad döntéshozatalban, őrizze meg döntési függetlenségét.

    (2) A kamarai tag anyag-, gyártmány-, ill. szerkezetszállítótól nem fogadhat el jutalékot, ill. nem köthet velük ügynöki szerződést, még abban az esetben sem, ha ezt előzetesen megrendelőjével jóváhagyatta.
   
9. §    (1) Az építészeti és műszaki szolgáltatás ellenértékét a szakmai követelmények megfelelő szintű teljesítéséhez szükséges munka- és költségráfordítás, a vállalt felelősség, valamint a konkrét időszak értékviszonyai alapján ajánlott megállapítani.
   
    (2) A kamarai tag ugyanazon munka elvégzéséért csak egy megrendelőtől fogadhat el díjazást, kivéve, ha előzetesen és egyéb jogszabályba nem ütközően ettől eltérően állapodtak meg.

 
ETIKUS VISELKEDÉS ÉPÍTÉSZETI VERSENYBEN

10. §    (1) A kamarai tagnak képviselnie kell azt az elvet, amely szerint az építészeti verseny társadalmi érdekű célja, hogy az adott feladathoz megtalálja a legjobb tervet és az alkalmas építészt.

    (2) A kamarai tag kizárólag olyan építészeti versenyben vehet részt, amelynek versenyformája a vonatkozó jogszabályokat, valamint a Magyar Építész Kamara kötelezően betartandó szabályzatait, továbbá elnökségének nyilvánosságra hozott határozatait nem sérti, és amelyek lebonyolítása során biztosított, illetve biztosítható:

    - a versenyben résztvevők esélyegyenlősége,
    - a feladat és a bírálati szempontok korrekt, előzetes közzététele,
    - a bírálat szakszerűsége és pártatlansága,
    - a feladat mértékével arányos idő, valamint
    - a verseny eredményének nyilvánossága.

11.§    (1) A kamarai tag kizárólag a hatályos jogszabályok szerint kiírt és szabályosan lebonyolított tervpályázaton vehet részt, vagy működhet közre. Szabályosnak minősül az a hazai tervpályázat, amelynek kiírását a Magyar Építész Kamara egyetértően véleményezte és jóváhagyta.

    (2) A vonatkozó jogszabályoknak, a Magyar Építész Kamara kötelezően betartandó szabályzata-inak, az elnökség nyilvánosságra hozott határozatainak betartása minden, a tervpályázat folyamatában résztvevő kamarai tagra megkülönböztetés nélkül kötelező, függetlenül attól, hogy a tervpályázati kiírásban és lebonyolításban milyen szerepet tölt be, illetve ki delegálta (kiíró, lebonyolító, zsűritag, szakértő, pályázó).

    (3) Etikai vétséget követ el az a tervpályázati bíráló bizottságba delegált tag, aki nem a Magyar Építész Kamara által kiadott Tervpályázati Útmutató szerint végzi munkáját, vagy a bíráló bizott-ság munkájában indokolatlanul nem vesz részt.

    (4) A pályázat lebonyolításában, ill. pályázóként résztvevő kamarai tagnak kötelessége felhívni a pályázatot kiíró és lebonyolító személyek figyelmét a szabályszerű tervpályázat lebonyolításának kötelezettségére, ha ettől eltérést tapasztal.

    (5) Etikai vétséget követ el az a tervpályázati bíráló bizottságban résztvevő kamarai tag, aki a tervpályázat lebonyolítása során, különösen a pályázati kiírással kapcsolatos kérdések megválaszolása, vagy a pályaművek bírálata folyamán szakszerűtlen, vagy a titkosságot sértő módon jár el.

    (6) A kamarai tag nem vállalkozhat olyan tervezési feladat elvégzésére, vagy abban való közre-működésre, amely feladatra a hatályos jogszabályok szerint tervpályázatot kellett volna kiírni.

12. §    (1) A kamarai tag a munka megszerzése, a számára kedvező döntések és határozatok meghozatala, a hatósági eljárások könnyítése, illetve bármilyen előnyszerzés érdekében nem ajánlhat fel senkinek ajándékot vagy más adományt, juttatást vagy jutalékot.

    (2) A kamarai tag döntéshozóként félreérthetetlenül, egyértelműen utasítson vissza bármilyen formájú részrehajlásra irányuló jogszerűtlen befolyásolási kísérletet, vagy így értelmezhető célzást.


ETIKUS VISELKEDÉS KAMARAI TAGTÁRSAKKAL VALÓ KAPCSOLATBAN


13. §    (1) A kamarai tag védje és tartsa tiszteletben elődei és kollégái alkotásait, mint építészeti, mű-szaki, szakmai, kulturális értékeket.

    (2) A kamarai tag gondoskodjék beosztott munkatársai munkavégzéséhez szükséges környezeti feltételekről, szakmai információkról, tegye lehetővé szakmai fejlődésüket.

    (3) A kamarai tag kössön írásban előzetes, egyértelmű és kölcsönös érdekekre épülő együttműködési megállapodást, mielőtt másokkal közös feladatot vállal.
    A megállapodás során tisztázni kell:
    - az együttműködés jogállását, módját,
    - a feladat és a díjazás megosztásának mértékét,
    - a jogokat, a kötelezettségeket és a felelősségi határokat,
    - a tervezői viszonyt (felelős tervező, tervezőtárs, társtervező, munkatárs) és a tervezői-szerzői arányokat.

14. §     (1)Az építészeti alkotás, -- amelybe beletartozik a terv, és a terv alapján megvalósult épület -- létrehozójának, a tervezőnek (tervezőinek) szellemi terméke. A terv és a tervezői nyilatkozat jogszerű aláírója – bármilyen tervezési konstrukció esetén – a felelős tervező, aki egyedül vagy tervezőtársi viszonyban a tervet megalkotta.

    (2) A terven és a tervezői nyilatkozaton -- a vonatkozó jogszabály szerint -- fel kell tüntetni valamennyi felelős tervező, tervezőtárs, szakági társtervező, valamint a jogosultságok és kötelezettségek szempontjából mértékadó munkatárs nevét és a tervezésben viselt szerepét.

    (3) A kamarai tag más tervező tervét saját terveként nem tüntetheti fel, tervezőként nem írhatja alá.

    (4)Tervezőtársi viszony során létrehozott terv esetén – egyéb konkrét írásbeli megállapodás kivé-telével – tervezőtársak egyenlőségét kell mértékadónak tekinteni, a közösen létrehozott tervvel kapcsolatos jogok, kötelezettségek és felelősségek tekintetében.

    (5) Az írásban rögzített megállapodás alapján létrejött tervezőtársi viszony esetén pontosan rögzíteni kell annak minden lényeges elemét: a jogok, kötelezettségek és felelősség arányát, esetleges határait és mértékét.

15. §    (1) A tervező kizárólagos joga terve felhasználásának módjáról határozni, a felhasználásra másnak engedélyt adni. A terv felhasználásának lehetőségét írásban megkötött felhasználási szerződésben és a tervdokumentációban kell rögzíteni. A tervdokumentációt csak arra a célra szabad felhasználni, amilyen célra készült.

    (2) A terv felhasználásának minősül különösen:
    a) a többszörözés, amely a terv és terv által tartalmazott szellemi termék másolását, a tervben rögzített épület és alkotás kivitelezését, a terv felhasználásával megvalósult építmény felmérését jelenti;
    b) az átdolgozás, amely a terv, illetve a terv felhasználásával megvalósult építmény áttervezését, átépítését jelenti;
        c) a továbbdolgozás, amely többek között a tervnek további tervfázissá való továbbtervezését, a terv felhasználásával elkészült építmény fennmaradási terv készítését, az építmény bontási terveinek elkészítését jelenti.

        (3) A kamarai tag más tervező tervét csak előre, az eredeti tervezővel (tervezőkkel) írásban meg-kötött, egyértelműen megfogalmazott egyetértő megállapodás vagy szerződés alapján használ-hatja fel. Ennek megsértése minősített fegyelmi vétség.

    (4) A terv felhasználásával egyetértő megállapodásban, szerződésben rögzíteni kell:
    a) ha a beavatkozás az eredeti terv lényegét nem érinti, így a beavatkozó tervező nem válik az épület tervezőjévé, vagy
    b) ha a beavatkozás nyomán – a tervezők együttműködésével – új terv, és ezáltal tervező-társi viszony jön létre a jogok, kötelezettségek és felelősség meghatározott arányban történő, a megállapodásban rögzített megosztásával, vagy
    c) ha a beavatkozás olyan mértékű, amely nyomán új terv jön létre, ennek következtében az eredeti tervező elveszti a tervvel kapcsolatos jogait, kötelezettségeit és felelősségét.

    (5) A kamarai tag az általa készített terv felhasználásával megvalósult építmény átépítésére, át-alakítására, bővítésére, korszerűsítésére, bontására vonatkozó jogos társadalmi-, megrendelői-, tulajdonosi igényt nem utasíthatja el.

    (6) Az eredeti tervező joga az általa készített terv felhasználásával megvalósult építmény átépítése, átalakítása, bővítése, korszerűsítése terveinek elkészítése; amennyiben ennek terveit nem ő készíti, a tervezés folyamata alatt szerzői felügyelet ellátása.

    (7) Az a kamarai tag, aki indokolatlanul elzárkózik a terve felhasználásával megvalósult építmény átépítéséhez, átalakításához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, bontásához való hozzájárulás megadásától, vagy az írásbeli megkeresést követő 15 napon belül nem nyilatkozik, etikai vétséget követ el. Vitás esetekben állásfoglalásért a területileg illetékes kamarához kell fordulni.
   
16. §    A kamarai tag más kollégájának írásban megrendelt megbízása, ill. írásban megkötött, hatályban lévő szerződése tárgyában nem ajánlhatja fel szolgálatait, nem tehet ajánlatot, nem kezdeményezhet versenyt, nem készíthet ellentervet, nem nyilváníthat olyan véleményt, amely kollégája megbízása ellen hat, és saját esélyeit erősíti, azaz a megrendelő felé nem tanúsíthat semmi olyan magatartást, amely az eredetileg megbízott építésszel létrejött szerződéses jogviszony (tervezési, felhasználási, megbízási szerződés) bármilyen módon történő megszüntetését célozza, eredményezi.
    Kivételt jelent, ha a megbízó a tervezői szolgáltatásait felajánló beavatkozó építész véleményalkotását, terv készítését, ill. ajánlattételét megelőzően a szerződéstől írásban elállt, és az eredeti tervezési megbízás, ill. szerződés megszüntetése jogi, szerzői jogi értelemben rendezett.

17. §    (1) Kamarai tag a kollégáját ne vádolja meg indokolatlanul szakmai vagy etikai vétség elkövetésével. Súlyos etikai vétséget követ el az a kamarai tag, aki bizonyítottan szándékosan, kamarai tagtársa lejáratása céljából alaptalanul kezdeményez szakmai vagy etikai-fegyelmi eljárást kollégája ellen.

    (2) A szakmai kritika támogatott, de a mű alapján az építész szakmai képességére levont általános következtetés etikátlan.

    (3) A kamarai tagok egymás közötti vélt, vagy valós sérelmeiket először egymás között rendez-zék. Csak ennek sikertelensége esetén forduljanak panasszal a területileg illetékes kamarához.

 
ETIKUS VISELKEDÉS HATÓSÁGI KAPCSOLATBAN

18. §    (1) A kamarai tag szakmagyakorlása előfeltételeként kísérje figyelemmel és ismerje az aktuális hatósági és szakhatósági előírásokat és eljárásokat, szakmai szabályokat, tevékenységére vonatkozó hatályos jogszabályokat.

    (2) A kamarai tag hatósági vagy más döntéshozó szervezet, önkormányzat tagjaként, tanácsadójaként vagy alkalmazottjaként ne vegyen részt olyan döntésekben, amelyek az általa végzett szakmai munkával kapcsolatba hozhatók.

    (3) A kamarai tag ne vállaljon el olyan megrendelést, amelynek a felügyeletében, bírálatában, véleményezésében, zsűrizésében hatósági képviselőként vagy döntéshozóként részt vett, illetve részt vesz.

    (4) Főépítész az illetékességi területén végzett egyéb szakmai tevékenységét alkalmanként írásban jelentse be munkaadójának, munkáltatójának a megbízás elfogadása előtt.
    A bejelentést követően kérje más első fokú eljáró építési hatóság kijelölését az összeférhetetlenség elkerülése érdekében.

    (5) A kamarai tag hatósági vagy más döntéshozó szervezet, önkormányzat tagjaként, előkészítő-ként, előterjesztőként, közreműködőként, ill. döntéshozóként nem vehet részt olyan határozatok meghozatalában, nem tehet olyan intézkedéseket, ill. engedményeket, amelyek a vonatkozó tör-vényeknek, előírásoknak, szabályoknak, helyi rendeleteknek, ill. szakmai szabályoknak nem felelnek meg.


ETIKUS VISELKEDÉS KAMARÁVAL VALÓ KAPCSOLATBAN

19. §    (1) A kamarai tag szakmai tevékenységét a Magyar Építész Kamara területileg illetékes területi kamarájának tagjaként gyakorolja. Etikai kötelezettsége, hogy a kamarája alapszabályában, az országos kamara kötelező szabályzataiban, valamint küldöttgyűlési és elnökségi határozataiban foglaltakat betartsa és betartassa.

    (2) Etikai vétséget követ el az a kamarai tag, aki:
    a) a kamara tagsággal vállalt, vagy jogszabály által rárótt kamarai kötelezettségét nem teljesíti, vagy felróható módon teljesíti;
    b) eljárásával, nyilvánosság (beleértve az írott és elektronikus médiákat) előtt tett nyilatkozataival, magatartásával a kamarai tagsághoz méltatlan módon a kamarát, a kamarai tag-társát, a kamarai tisztségviselőt lejáratja, illetve az építész szakmát sérti;
    c) az országos kamara kötelező szabályzatainak bármelyikét megsérti;
    d) az országos kamara elnökségének, küldöttgyűlésének nyilvánosságra hozott határozatát megsérti;
    e) nem működik együtt a területi vagy országos kamara bármely bizottságával, munkáját nem segíti, meghallgatáson, a fegyelmi tárgyaláson igazolatlanul nem jelenik meg.
   
20.§    A kamarák tisztségviselői etikai értelmezésben és a fegyelmi eljárásokban a rendes tagokéval megegyező megítélés alá esnek.
Dél-Dunántúli Építész Kamara | 7624 Pécs, Boszorkány u. 2. C023 | tel: 72/520-505