Keresendő szöveg:


Az építész után az első
2010. október 2., szombat

Szabó Miklós 2007-ben végzett a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Karának építész szakán, nem mellesleg a Dél-Dunántúli Építész Kamara tagja. Munkáiról, építészeti hitvallásáról Markó Barbarával az Építészfórum munkatársa beszélgetett.

A jó kislányok babáznak, a jó kisfiúk repülőmodelleket építenek - nálad is így kezdődött?

Igen, gyerekként is építettem maketteket és az is sokat számított, hogy a szüleim építészmérnökök. Mikor a saját családi házunkat tervezték és elkészült a makett, azt mondtam, tudok szebbet építeni és végül sikerült is, ez volt az első ilyen tapasztalat. Azóta tizenöt év telt el, közben elvégeztem az építész szakot a Pécsi Tudományegyetemen. Az egyetem alatt is rengeteg makettet építettem, a hobbi hamar iparszerű tevékenységgé vált, és később is kézenfekvő volt, hogy ezzel foglalkozzam, hiszen élveztem és állandó kereslet volt a munkámra.
 
Építész fejjel tervezel makettet vagy ez más gondolkodást kíván?

Egészen más, hiszen a modell tervezése során valaki más munkáját dolgozom fel. Ez nem azt jelenti, hogy nincs benne kreativitás, a folyamatot a statikus munkájához hasonlítanám, itt is az apró finomságok jelentik a tervező mozgásterét. Másrészt a makettépítés egyben térértelmezés, a modellező az építész után az első, akinek meg kell értenie a házat.



Mesélj a munka folyamatáról!

Magányos farkas vagyok, nem csapatban dolgozom. Nehéz verbalizálni ezt a folyamatot, legalábbis nem tanultam meg, szavak nélkül lejátszódik minden. Ha ránézek egy tervre, tudom, hogy fogjak hozzá, és mi lesz vége. Megkapom az alaprajzokat, homlokzati terveket, metszeteket, aztán építek egy számítógépes modellt az alapanyagok ismeretében. Ez a virtuális modell rávilágít arra, mik lesznek a problémák, és segít megtalálni a megoldásokat.

Ha tökéletes, forgatható 3D látványtervek készülnek, miért van szükség makettekre?

Úgy tűnik, nem múlt el a vágy, hogy a megrendelők kézbe vegyék, megtapintsák a maketteket, ami egy bizonyos szempontból teljesebb tapasztalást ad, mint egy virtuális modell. Távolabb lépnek, közelebb lépnek, minden szögből megszemlélik a házat - habár ezt egy program is képes szimulálni, mégis így érzik a legközelebb magukat az építészeti gondolathoz, amelyet már csak kevés választ el a megvalósulástól. Az is érthető, hogy ha egy építész a maga számára készített profi makettet, hiszen látványosabb módja a referencia bemutatásának, mintha képernyőn jelenne meg.

A makett pusztán prezentációs eszköz vagy a tervezési folyamatot is segítheti?
 
A makett sokkal érzékletesebben mutatja tömeget és a megformálást, mint a kétdimenziós látványtervek. A munkaközi maketteket többnyire azok készítik, akik dolgoznak rajta, mert ők jobban érzik, mire kíváncsiak, ezért a legritkább esetben csinálok ilyet. De előfordult már, ilyenkor a tervezési folyamatnak is részese voltam - ebben az esetben nehezen elválasztható a terv és a makett. Előfordul, hogy a makett mutatja meg, hogy rossz irányt vett a tervezés, ekkor a végeredményen is változtathat - de egy jó építész képes ezt e tervek alapján is felmérni.
 
A makett nem bejárható, pusztán az épület héján keresztül érzékelteti a teret. Hogy viszonyul a valós térélményhez?

A makett talán valóságosabb, de bizonyos értelemben távolabb tart minket a térélménytől, mint a monitoron megjelenő modell, hiszen itt virtuálisan sem tudjuk bejárni a belső tereket. Nagy különbség van az építészet és a makettezés célja között - az építészet elsődleges feladata a jó térélmény kialakítása, de erről a makett semmit sem árul el. Igaz, a jó forma többnyire jó építészeti gondolatot takar, ezek nem választhatók el.

Térjünk át a tecnikai részletekre. Hogyan készülnek a makettek? Léteznek stílusok a makettépítésben?

Amikor 1995-ben elkezdtem építészeti modelleket építeni, a lehető legegyszerűbb eszközöket használtam, szürke kartont, duplex/triplex lemezt és technokolt. De egyre erősebb igény jelentkezett rá, hogy finomabb részleteket jelenítsek meg, ekkor elkezdtem vékonyabb papírokat használni, kezdetben a szürke karton kiegészítéseként. Ma már csak egy vékony francia papírral dolgozom, ezeket ragasztom egymásra, így mindössze negyedmilliméter illesztés látható. Sokan műanyag makettet szeretnének, többnyire plexit mondanak, de valójában polisztirolra gondolnak, amellyel könnyebb dolgozni, mint a plexivel, ebből készülnek a különféle repülőgépmodellek is. Az építészeti tanulmányok sokat formáltak rajtam, pontosabban tudom, milyen építészet áll közel hozzám, elsősorban a letisztult, modern formák vonzzanak. Így legszívesebben egyszínű maketteket készítek, nem keverem az anyagokat, a különféle minőségeket felületi játékokkal érzékeltetem, osztásokkal, karcolásokkal.

Mennyi ideig tart egy makett elkészítése? Könnyen adod ki a kezedből?


Ideális esetben 3-5 hét, de ha tervpályázati leadásról van szó, és szinte határidőre készül el a terv, akkor előfordul, hogy csak két-három napom van. Így is ugyanazzal a pontossággal készül a makett, de nem ugyanolyan a végeredmény, mintha heteket kapnék rá. A laikusok alig veszik észre a különbséget, néhány fogással el lehet kápráztatni őket, például a szépen kivitelezett nyílászárók akár egy 200-as léptékben elkészített modell esetében is meggyőzőek lehetnek, ha saját mélységet adok az egyes részleteknek.



Úgy érzem, elértem az általam használt anyagok határait. Mindent kézzel készítek, a sok-sok év szikehasználat olyan biztossá tette a kezemet, hogy sokan hiszik, hogy CNC technikával vágok ki egyes elemeket. Az építészek azért harcolnak, hogy megközelítőleg az épüljön meg, amit terveztek, a makettépítő nem küzd ilyesmivel, hamarabb látja munkája eredményét, erősebb a flow élmény. Igaz, sokszor megkedveljük egymást egy-egy makettel, és ilyenkor nem könnyű elengedni őket, főleg, hogy a szoros határidők miatt többnyire fotódokumentáció sem készül.

Fontos, hogy egymásra hangolódjatok az építésszel. Kikkel dolgozol a legszívesebben?

Közel hétszáz makettet építettem már, de még mindig igaz, hogy legszívesebben a barátaimmal dolgozom együtt, pécsi építészekkel, például Rohoska Csabával, Tamás Anna Máriával. Bulcsu Tamással és Fortvingler Évával is jól tudok együttműködni, kiemelném a közelmúltból az egyik kedvenc projektemet is, a Hein-Troy osztrák irodának elkészítettem a Velux-ház modelljét. Nagyon fontos hogy építészetileg értékeljem a házat, hiszen egy jó épület esetében öröm a munka.

Min dolgozol most és mi lenne álmaid megbízása?

A közelmúltban elkészítettem két makettet a pécsi Bauhaus kiállításra, amelyek nagyon megtetszettek a berlini Bauhaus Intézet igazgatójának, aki rendelt tőlem két modellt a múzeum számára is, Weininger Andor Gömbszínházáról és Molnár Farkas Vörös kockájáról - ezeket a napokban fogom elkezdeni. Ezekkel a feladatokkal abszolút elégedett vagyok, jó építészek jó tervein dolgozni... Bár a csúcsot talán az jelentené, ha Tadao Ando megkérne rá, hogy építsek neki egy makettet, aztán a végeredménnyel is elégedett lenne. Persze, házat is szívesen terveznék, a makettezés nagyon jó edzést jelent az építészeti gondolkodás számára. Szeretem csinálni, de mint építész természetesen vágyom arra, hogy egyszer nekem csináljon valaki makettet.

Markó Barbara  - Építészfórum

Dél-Dunántúli Építész Kamara | 7624 Pécs, Boszorkány u. 2. C023 | tel: 72/520-505