Keresendő szöveg:


Könyvek a Pro Pannonia Kiadó gondozásában
2010. január 19., kedd

Breuer MarcellImmár három éve kezdődött a Pro Pannonia Kiadó, a pécsi bauhäuslerek munkásságát bemutató sorozata. A kiadó az elkövetkező években szeretné közreadni azon művészek munkásságát, akik a 20. századi egyetemes művészet kiemelkedő képviselőivé váltak, s akiknek tevékenysége kötődött Pécshez.

 
 
 
 
 
BREUER MARCELL - MARCEL BREUER Ernyey Gyula (szerk.)
BREUER MARCELL - MARCEL BREUER
A Bauhaus pécsi mesterei sorozat 3. kötete
B/5, 176 oldal, keménytáblás

A pécsi születésű Breuer Marcell a 20. századi design és építészet megkerülhetetlenül fontos alakja. Neve leginkább az acélcső-vázas bútorok tervezésével vált ismertté világszerte, és a század legjelentősebb építészei között tartja számon a nemzetközi szakirodalom. Miközben Európában főként csővázas dizájn székéről, Amerikában korszakalkotó lakóházairól, középületeiről meglehetősen jól ismerik a nevét, Magyarországon kevésbé ismert, pedig értékei, nagyhatású oktatói tevékenysége, a magyar kultúrával fenntartott kapcsolatai alapján nagyobb érdeklődést érdemelne idehaza és a régióban egyaránt. A Bauhaus pécsi mesterei sorozat 3. kötete ezt a hiányt igyekszik pótolni. A könyvben Bajkay Éva, Ernyey Gyula, Papp László, Rév Ilona tanulmányai, Breuer Marcell és Major Máté levelezése, valamint Breuer Marcell írások olvashatók. A Breuer szövegek, a tanulmányok rezüméi és a szerzők szakmai életrajza angol nyelven is közlésre kerül.

FORBÁT ALFRÉD 1897-1972Mendöl Zsuzsanna

A Bauhaus pécsi mesterei sorozat 2. kötete
B/5, 208 oldal, keménytáblás

A Bauhaus a 20. század első felének talán legkarakteresebb építészeti, iparművészeti és művészeti iskolája, amelynek egyik emblematikus figurája Walter Gropius volt. Az ő munkatársaként szerzett hírnevet a magyar származású Forbát Alfréd építész, festőművész, várostervező, akinek életművével részletesen megismerkedhetünk a jelen műben. A Bauhaus-iskola történetére is röviden kitérő bevezetőt követően kronológiai sorrendben tanulmányozhatjuk Forbát munkásságát: családi háttere és iskolái bemutatása után részletesen olvashatunk ifjú építészként Németországban töltött - talán leginkább meghatározó - időszakáról, a harmincas évek derekán a Magyarországon, Szovjetunióban és Görögországban végigdolgozott esztendőkről, majd (jóval kevésbé hangsúlyosan) élete második, svédországi feléről. A fekete-fehér fotókkal és tervrajzokkal kísért kötet végén találjuk a színes mellékletet, Forbát Alfréd publikációinak felsorolását, a róla szóló irodalom listáját, a rövidítésjegyzéket, illetve az angol nyelvű összegzést.

Bajkay Éva
AZ UTÓPIA BŰVÖLETÉBEN. WEININGER ANDOR
A Bauhaus pécsi mesterei sorozat 1. kötete
B/5, 168 oldal, keménytáblás

Weininger Andor (1899-1986) építész, festő, formatervező munkásságát dolgozza fel a Pannónia könyvek sorozat részeként megjelent kötet szerzője, a téma jó ismerője, Bajkay Éva művészettörténész. A Bauhaus pécsi képviselőit bemutató könyvek sorában elsőként kézbe vehető mű a művész halálának huszadik évfordulója alkalmából szervezett kiállításhoz kapcsolódik. A két hasábos szedésben a magyarral párhuzamosan angol nyelven is olvasható tanulmány töprengő, vérbeli kísérletező művészként állítja elénk Weiningert, akit leginkább a formateremtés elvont problémái érdekelték. A dél-baranyai kis faluból, Karancsról származó művész pályakezdése 1919-1921 között a fiatal moderneket összefogó Pécsi Művészkörhöz kötődött, majd társaival - Molnár Farkassal, Johan Hugóval, Stefán Henrikkel együtt - a legendássá vált weimari Bauhausba iratkozott be. Itt a művészeti iskola konstruktivista fordulatának egyik előkészítője lett, jelentős utópisztikus elgondolásainak leghíresebb terméke a Gömbszínház terve volt. Később Hollandiában, végül New Yorkban élt és alkotott, színpadi kísérletei a mai multimédiás törekvések előhírnökeinek számítanak, csakúgy mint bútor- és lakástervei, reklámgrafikái, festményei, melyek szintén a modernizmus szellemét előlegezik meg. Weininger Andor pályája utolsó korszakában ismét visszatért fiatalkori elképzeléseihez és egy matematikai alapú, rendszerelvű művészet megvalósításával foglalkozott. Az archív családi képekkel és a művész alkotásainak, rajzainak színes és fekete-fehér reprodukcióival illusztrált kötetet rövid életrajz, Weininger publikációinak jegyzéke, válogatott irodalom és a fent említett kiállítás katalógusa zárja.

PATAPOKLOSI. A Dél-Dunántúl festett templomai 4.Zentai Tünde
PATAPOKLOSI. A Dél-Dunántúl festett templomai 4.
B/5, 96 oldal, keménytáblás, fóliázott védőborítóval, cérnafűzött

A hazai reformáció különlegesen szép értékeit bemutató sorozat újabb kötete a mindössze 424 lelkes baranyai falu virágdíszes templomát mutatja be. Megismerhetőek a könyvből a település, az eklézsia, az 1794-ben épült templom rövid története, az épület és a festett berendezés elemei, a festő-asztalosmester személyes adatai. Szövegben és gyönyörű képekben föltárul és elemzésre kerül a templom fennmaradt 110 festett kazettája. A könyvet régi egyházi kéziratok szöveghű másolatát tartalmazó Archívum és angol nyelvű rezümé zárja.







KÓRÓS. A Dél-Dunántúl festett templomai 3. Zentai Tünde
KÓRÓS. A Dél-Dunántúl festett templomai 3.
B/5, 144 oldal, keménytáblás, fóliázott védőborítóval, cérnafűzött

Adorjás és Rétfalu után a harmadik kötetéhez érkezett a Dél-Dunántúl festett templomait bemutató sorozat. A kis ormánsági falu, Kórós az egyik legépebben megmaradt és talán legszebb hímes templomot tudhatja magáénak. A 18. század végéről származó reformárus templom belső tere jelenti az igazi különlegességet: szinte a teljes berendezést, és a deszkamennyezetet sokszínű, festett virágornamentika díszíti. A szerző nagy szakmai körültekintéssel, alapos kutatói háttéren, mégsem szárazan elemzi a ritka érték keletkezését, kapcsolatát a régió többi templomával. Zentai Tünde mindenekelőtt a település régmúltját tárja fel korabeli dokumentumok (térkép, számadáskönyv) alapján. Emellett Deim Péter és Balassa M. Iván jó minőségű illusztrációkkal örvendeztetik meg a néprajz és művelődéstörténet iránt érdeklődőket. Míg a legtöbb baranyai templom alkotója anonim, addig a kórósi legalább két mestere közül Gyarmati János, vajszlói asztalosét ismerjük. Az 1834-35-ből származó kazettás mennyezetéről ide kívánkoznak Tüskés Tibor költő sorai: Aztán mintha varázslat érne. Egy festett, csillogó, virágokkal ékes, népi mennyország nyílik meg fölöttünk. A János vitéz tündérországa. A szép kiállítású kötet az egyházközség eddig publikálatlan kéziratainak részleteivel (Archívum), irodalomjegyzékkel és angol nyelvű összefoglalással egészül ki.

RÉTFALU. A Dél-Dunántúl festett templomai 2. Zentai Tünde
RÉTFALU. A Dél-Dunántúl festett templomai 2.
B/5, 112 oldal, keménytáblás, fóliázott védőborítóval, cérnafűzött

A tíz kötetesre tervezett sorozat (Dél-Dunántúl festett templomai) második kötetében Zentai Tünde a szlavóniai Rétfalu 1752-ből eredeztethető templomát mutatja be Deim Péter értő fotóinak kíséretében. A Dráva déli oldalán található Rétfalu ma a horvátországi Eszék része, egyike a négy szlavóniai magyar falunak (Kórógy, Szentlászló és Haraszti társaságában). A szerző a gondosan szerkesztett kötet fejezeteiben a falu és a hímes templom történetét, belső berendezését, festett elemeit (szószék, karzat, padok), a benne fellelhető stíluskorszakokat és a templom jelentőségét tárgyalja. A kötet röviden bemutatja az alkotót, Botos János asztalost is, akinek 1774-es rétfalui munkája a régió legrégebbi festett templombelsője. Az épületet teljes mértékben dokumentáló kötet a templom részletes leírása mellett, színes fotót közöl az összes festett berendezésről. Az egyház-, az ipar- és a népművészet rendkívüli találkozásának lehetünk tanúi a tudományos igényesség mellett a felfedezés örömét is nyújtó kötetben, melyet Archívum címmel kiegészít egy válogatás a publikálatlan rétfalusi kéziratos egyházi forrásokból. A néprajzi és kultúrtörténeti gyűjteményekben mindenképpen elhelyezendő mű zárásként irodalomjegyzéket és angol nyelvű összefoglalót is kínál.

ADORJ�S. A D�l-Dun�nt�l festett templomaiZentai Tünde
ADORJÁS. A Dél-Dunántúl festett templomai 1.
B/5, 96 oldal, keménytáblás, fóliázott védőborítóval, cérnafűzött

Tíz kötetesre tervezett sorozat (Dél-Dunántúl festett templomai) első darabját vehetjük kézbe, melyben Zentai Tünde az Ormánság keleti részén megbúvó Adorjás falu 1795-ből eredeztethető templomát mutatja be Deim Péter értő fotóinak kíséretében. A szerző a gondosan szerkesztett kötet fejezeteiben a falu és a hímes templom történetét, belső berendezését, festett elemeit (kazettás mennyezet, szószék, karzat, padok), a benne fellelhető stíluskorszakokat és a templom jelentőségét tárgyalja. A térképvázlattal, épületalaprajzzal bővített illusztrációk református templomépítészetünk hagyományairól nem szólhatnának ékesebben. Az egyház-, az ipar- és a népművészet rendkívüli találkozásának lehetünk tanúi a tudományos igényesség mellett a felfedezés örömét is nyújtó kötetben, melyet Archívum címmel kiegészít egy válogatás a publikálatlan adorjási kéziratos egyházi forrásokból. A néprajzi és kultúrtörténeti gyűjteményekben mindenképpen elhelyezendő mű zárásként irodalomjegyzéket és angol nyelvű összefoglalót is kínál.

Lantos Miklós
Fából, kőből, sárból. A Dél-Dunántúl népi építészeti öröksége
(Kétnyelvű [magyar-angol] fotóalbum)
210 X 200 mm, 135 gr. matt műnyomó belív
252 oldal, 303 fotó
fóliázott keménytábla, kötésmód: cérnafűzött
ISBN 978 963 9893 01 6

A népi építészet egyik legfőbb vonása, hogy a legtisztább organikus építészet. A falusi ember a közvetlen környezetében található anyagokat: a fát, a követ, a földet, az agyagot használta házainak emelésére. Az album a szerző fél évszázad alatti leletmentő munkájából készült válogatás, amely Baranya, Somogy, Tolna, Zala és részben Vas megye - táji jellegzetességeit is tartalmazó - népi építészetét mutatja be (lakóházak, istállók, pajták, présházpincék, gabonás kamrák, górék, ólak, kutak stb. sokféle változatát, valamint a hozzájuk kapcsolódó szakipari munkákat). A könyv és a négy fejezet bevezető szövege, valamint a képaláírások (Lantosné Imre Mária néprajzos munkája) magyar és angol nyelvűek. Az album az ismert fotóművész, Lantos Miklós életművét reprezentáló válogatás.

Bányászat és építészet Pécsett a 19-20. századbanPilkhoffer Mónika
Bányászat és építészet Pécsett a 19-20. században
B/5, 246 oldal, keménytáblás

Hiánypótló, komplexitásában újszerű, tudományos alapossággal, ugyanakkor közérthetően, emberközelien megírt és összeállított művet vehet kezébe az olvasó. A mára jelentőségét elveszített, de Pécs és környékének életét hosszú ideig meghatározó, társadalmi-gazdasági bázist teremtő és formáló bányászat, illetve a kapcsolódó építkezések városépítészeti-történeti befolyását kutatta és mutatja be a szerző. Az első részben az 1945 előtti időszak anyaga található, a másodikban pedig a háború utáni történet. A Pécs környéki szén kiaknázását az 1829-ben alapított Dunagőzhajózási Társaság (DGT) kezdte meg, amelynek bányáit 1945 után jóvátétel gyanánt a Szovjetunió kapta meg, majd 1952-ben a magyar állam megváltotta a szovjet részt. Mindkét korszakban ipari-, lakó- és közösségi épületek, kolóniák jöttek létre a vonzáskörzetben. Ezeket sorra veszi a szerző, így megismerhetők többek között a Cassian- és Ullmann-telep, Újhegy, Meszes, Uránváros földrajzi jellemzői, funkciói. A könyvben rengeteg fekete-fehér és színes tervrajz, térkép és fotó illusztrálja a leírtakat, illetve alapos forrásjegyzék, névmutató és angol nyelvű összefoglaló is található.

Pécs építészete a századfordulón 1888-1907Pilkhoffer Mónika
Pécs építészete a századfordulón 1888-1907
B/5, 328 oldal, keménytáblás

Hazánk városai - köztük Pécs is, amelyről e monográfia szól - a századforduló éveiben nyerték el ma is jellemző arculatukat. Ebben meghatározó szerepet játszottak a helyi mérnökök, építészek, építő- és kőművesmesterek, akik többnyire Bécs hatását közvetítették. A könyvben megismerkedhetünk az építtetőkkel, a pécsi építőkkel (tervezőkkel és kivitelezőkkel), az egyes mesterek munkásságával, a korabeli városrendezési kérdésekkel, a városi beruházásokkal, Pécs épületállományával, a magánépítészettel, a pécsi bérház típusaival, a villákkal és a híres villatelepekkel. Az egyházi építkezések közül olvashatunk a székesegyház 1882-1891 közötti rekonstrukciójáról, végezetül részletes elemzésben ismerkedhetünk meg a középítkezésekkel, olyan jelentős architektúrák megvalósításával, mint a városháza, a Pécsi Nemzeti Színház, a Pécsi Takarékpénztár, a főpályaudvar, a postapalota, kórházak, iskolák, laktanyák, valamint - a vizsgálódás időhatárát is jelentő - 1888-as és 1907-es Pécsi Országos Kiállítás pavilonjai.
A tanulmányaiból és Pécs című könyvéből ismert fiatal kutató könyve olyan tudományos várostörténet, amely szervesen összekapcsolódik más szakterületekkel, így az építészet-, a társadalom-, a kultúr- és az életmódtörténettel. Szakmai igényessége és olvasmányos stílusa alapján szakember és érdeklődő olvasó egyaránt haszonnal forgathatja.


Dél-Dunántúli Építész Kamara | 7624 Pécs, Boszorkány u. 2. C023 | tel: 72/520-505