Keresendő szöveg:


Hírünk a világban: az A10 idei első száma
2008. február 8., péntek

A nyertes pályázatokat, kivitelezés előtt álló projekteket bemutató Start rovat cikke nem csak a három pécsi kulturális intézmény tervét ismerteti, hanem kitér a programsorozat szervezésével kapcsolatos problémákra is.

Ahogy a tavalyi utolsó számban, úgy az idei elsőben is kiemelt magyar állami projektként tálalt, de éppen bebukni látszó építészeti beruházásokat mutat be az A10. A kormányzati negyed terveit szinte az utolsó pillanatban, aktualitásának megszűnése előtt sikerült közölni. Reménykedjünk, hogy a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa alkalmából létesítendő épületek tervei nem jutnak hasonló sorsra.

A nyertes pályázatokat, kivitelezés előtt álló projekteket bemutató Start rovat cikke nem csak a három pécsi kulturális intézmény tervét ismerteti, hanem kitér a programsorozat szervezésével kapcsolatos problémákra is. A szerző, Emil Lamers szerint a helyi építészek rosszallják, hogy kizárólag budapesti tervezők nyertek a pályázaton. Felhívja a figyelmet arra is, hogy nincs jó hatással a helyzetre a külföldi építészek hiánya: mivel nem sikerült kellő nemzetközi érdeklődést elérni, a város olyan lehetőséget szalasztott el, amely felkavarva az állóvizet, igen pozitív folyamatokat indíthatott volna el a rendkívül zárt, befelé forduló magyar építészeti világban. Mint írja, számos jel arra utal, hogy a projekt meglehetősen nyugtalanító helyzetben van: például az építészeti igazgatónak kinevezett Freivogel Gábor – aki jelentősen növelhette volna Pécs 2010 projekt építészeti fejlesztéseinek nemzetközi presztizsét – felmondott és visszatért Németországba, mert a helyi politikusok folyamatosan akadályozták munkáját, korlátozták mozgásterét. Csak reménykedhetünk, hogy a jelenlegi vezetés képes lesz elérni az Európa Kulturális Fővárosa céljait. Bizonytalan az is, mi lesz a jövője a hatalmas kulturális intézményeknek 2010 december 31. után – fejezi be kritikáját Lamers.

Még két magyar vonatkozású részlet említendő a lapszámból. A Section című rovat ezúttal az élő növényekkel befuttatott homlokzatok legérdekesebb példáival, ötleteivel foglalkozik. Az összeállítás bemutatja a Pelényi Margit tervei szerint Nagy Márta keramikusművész számára emelt pécsi családi házat, valamint a Cságoly Ferenc és Keller Ferenc által jegyzett, szintén Pécsett található Csizmadia-házat.

A lap Zaha Hadid innsbrucki siklóállomásával indul – a hatalmas, olvadó jégtömbre emlékeztető tetőszobrot a cikk szerzője gleccserépítészetnek nevezi.

Az interjú-rovatban Svatopluk Sládeček építész szerepel. A cseh tervező házai stiláris értelemben szinte elképzelhetetlenül sokrétűek – mintha nem egy kéz alkotásai volnának. A luxusminimalizmustól, a klasszikus modernizmon és a biomorfon át egészen az középkori hatást keltő, archaizáló formálásig terjed repertoárja.

A Ready című rovat egyaránt kínál retró sci-fi-díszletet (termálfürdő, Barcelona, Benisch and Benisch), az Északi-tenger hidegét árasztó hasábházat (Hveragerđi, PK Arkitektar), betonapoteózist (lakóház, Párizs, Beckmann-N’Thépé), tipikusan portugál minimalizmust (Akvárium, Mora, Promontorio Arquitectos), biomorf-dekonstruktivitsa-posztmodern-ökó tobzódást (Villák, Pigrovo, Totan Kuzembayev), klasszikus függönyfalas szépségeket (kapuház, Ditzingen, Barkow Leibinger; könyvtár, Barcelona, Manuel Ruisanchez).

Izgalmas cikkben foglalta össze a szerkesztőség mindazt, amit az euro-iszlám építészetről ma már tudni kell – merthogy mára ez egy új és igen markáns építészeti törekvéssé vált.

Az európai nagyvárosok új fejleményeit bemutató sorozatban most Róma került sorra.

 
Forrás: a10.eu
Dél-Dunántúli Építész Kamara | 7624 Pécs, Boszorkány u. 2. C023 | tel: 72/520-505