INTELMEK - Építésfelügyeleti Szakmai Nap tapasztalatai

Tisztelt Kollégák, Kamarai Tagok!

Szeretnénk megköszönni, a DDÉK elnöksége által közzétett felhívásunkra kapott reakciókat, kérdéseket és ezúton szeretnénk megosztani Veletek a 2018. november 27-én megtartott építésfelügyeleti szakmai nap tanulságait.

Elsősorban az a célunk, hogy az építésfelügyeletre szakmai partnerként tekintsünk, akik ugyanúgy érdekeltek az épített környezet minőségének megőrzésében, mint mi magunk. Egy jól és kiszámíthatóan működő bürokrácia mindenki számára hasznos lehet, elősegítheti a jogbiztonságot.

Általános kérdésünkre – melyek az építészek által leggyakrabban elkövetett hibák, melyek azok a területek melyekre az építés felügyeletnek kiemelten oda kell figyelnie és lehetőségihez mérten mielőbb intézkednie kell – jórészt választ kaptunk.

Lakóépületek egyszerű bejelentése során az alábbi tanácsokat fogalmaznánk meg:

  • Minden építési hely egyedi, szinte sosem alkalmazható a jogszabály rutinból történő önálló értelmezése, kereszthivatkozások miatt több jogszabály együttes értelemzése szükséges. Egyetlen elem figyelmen kívül hagyása szinte minden esetben hibás, hiányos jogalkalmazáshoz vezet, már az első vázlatnál érdemes rákérdezni bármilyen problémás részre az építési hatóságon, vagy a főépítésznél.
  • Első és legfontosabb megtudni, hogy a helyi HÉSZ-t melyik idő állapotú OTÉK-kal együtt kell értelmezni, számos olyan település van még Tolnában és Baranyában, köztük maga Pécs is, ahol a HÉSZ–hez a 2012-es „régi” OTÉK fogalmak tartoznak, alapvetően megváltoztatva a beépített alapterület számítás módját, az oldalkert méretét és az építménymagasság számítást.
  • Bejelentési dokumentáció minden esetben legalább a kamarai szabályzatnak megfelelő részletezettséggel legyen kidolgozva, ellenkező esetben a bejelentést visszautasíthatják.
  • Lehetőség szerint ne vállaljunk el olyan tervezési feladatot, ahol a tervezési program 299 m2-es hasznos alapterületű társasház tervezésére szól, sokkal etikusabb 301 m2-es építési engedély köteles társasházi megbízást elvállalni. Egyszerű bejelentés esetén biztosan számíthatunk arra, hogy a tervező által beírt adatnak utána fognak számolni, és a tapasztalat azt mutatja, hogy eddig 10-ből 10 esetben az építész hibázott és az épület átkerült az építési engedélyezési körbe, mely ez után csak fennmaradási engedéllyel épülhet tovább.
  • Építési helyen kívül – a nem kizárólag az épület rendeletesének használatát szolgáló tereprendezés építési engedély köteles – lejtős terepen csak a minimálisan szükséges és elégséges tereprendezést tervezzünk, ellenkező esetben az építkezést le fogják állítani.
  • Többszintes épületek épületmagasságának (építménymagasságának) kiszámítása során gondoljunk arra, 4,5-5,0m magasságra korlátozott övezetben biztosan utána fognak számolni.
  • Településképi ajánlásokat, figyelmen kívül hagyni, nem lehet, éljünk a jogszabályban előírt írásos emlékeztető lehetőségével főépítészi egyeztetés során.
  • Ne feledjük, az építésfelügylet – bár törekszik rá – nem tud minden ügyet a bejelentéstől eltelt 15-napon belül átnézni. Az építésfelügyelet nem engedélyez csak ellenőriz - erre az építkezés bármely fázisában módja van -, olyan eset nem fordulhat elő, hogy jogszabálysértő épület hatósági bizonyítványt kapjon. A jogsértő, szabálytalan állapot, hatósági bizonyítvánnyal sem legalizálható.
  • Az egyszerű bejelentés modellje arra alapoz, hogy az állampolgárok jogkövető magatartást fognak tanúsítani, nem céljuk a jogszabályok kreatív jogértelmezésével szerezhető előnyök megszerzése, hiszen a vállalt anyagi kockázat túl nagy, figyelembe véve fentieket, extrém esetben egy kész épületet sem lehet majd használatba venni, ha tervezés során valami félrement.

Mindezekről, és sok más kérdésről részletesen 2019 januárjában szervezett szakmai nap keretében bővebb tájékoztatást szeretnénk adni az építési hatósági főosztály munkatársainak segítségével.

Összefoglalót összeállította: Molnár Csaba DDÉK alelnök

ddek-logo-small.png

Dél-dunántúli Építész Kamara
Dél-dunántúli Építész Kamara